Újdonságok...

Megdöbbentő gyorsasággal sikerült beköltöznünk az új házba. A konyhában pakolásztam, boldogan énekelve. Annyira belefeledkeztem, hogy észre sem vettem, hogy észre sem vettem, hogy Andy az ajtóban áll mosolyogva a keretnek dőlve...
- Milyen szép hangod van... - szólalt meg végül, amitől majdnem magam alá csináltam...
- Megijesztettél...
Mosolyogva átölet.
- Sajnálom... nem akartam. - közelebb húzott magához... - Szeretlek
- Én is szeretlek
- Philip átjön ma főzni, ki akarja próbálni a konyhát...
- Remek - mosolyogtam
- Ne már, Philip jó fej, csak...
- kicsit perverz... tudom, mint Ash...
- Igen... - nevetett - Most pedig elmegyünk vásárolni...
- Rendben... - adtam be a derekamat minden vita nélkül
- Ez könnyebben ment mint gondoltam...
- Megígértem, hogy megpróbálok beletörődni...
Meglepett mekkora boldogsággal töltötte el a pénzköltés. Főleg, ha rám költött... engem egyre jobban zavart, hogy egy hatalmas lánycsóva kísér minket boltról boltra...pár óra után már könyörögve néztem rá...
- Szeretnék hazamenni... - nevettem...
- Hihetetlen, legalább huszadszor mondod... - mosolygott... - nem szeretsz vásárolni igaz?
- Hát nem... eddig nem kellett nagyon gondolkoznom rajta, mert nem sok pénzem volt rá... most meg... zavar, hogy a te pénzed és...
- ... megint kezdődik?
- Nem... csak még zavaróbb, hogy követnek... - hajtottam le a fejem... - szeretnék inni egy kávét...
- Végre magadtól kérsz valamit!
Elmosolyodtam...
A kávézóban persze azonnal körbeugrálták páran, aláírás, fénykép... mosolyogva néztem, hogy mennyire szereti a rajongóit.
Mikor végzett, leült velem szembe, és csak némán nézett...
- Mi az? - mosolyodtam el végül.
- Szeretlek
- Én is szeretlek
- Akkor hagyod, hogy vásároljak neked?
- Nem, ma már nem bírom tovább... - nevettem...
- Csak még egy valamit...
- Ne...
- Kérlek...
- Könyörögsz nekem, hogy vehess valamit????? - néztem rá döbbenten...
- Végül is igazad van... akkor mehetünk?
Bandzsítottam egyet, mire röhögésben tört ki...
- Ne nevess, nem tudom neked meghálálni... több ruhát meg cipőt vettünk ma, mint amennyi ruhám eddig egész életemben volt... én nem szeretném, ha azt gondolnád, hogy kihasznállak... nekem nem kell a vagyonod...
- Tudom, ép ezért adom szívesen... - a számra nyomta ajkait, hogy ne tudjak beszélni - és most, menjünk a kocsihoz...
- Végre... - suttogtam.
Mikor láttam, hogy hazafelé vette az irányt fellélegeztem. Most, hogy újra volt mit elpakolni, nem bántam, hogy Philip átjön főzni... épp akkor érkezett, amikor ezen gondolkoztam. Végül Ashleyvel érkezett.
- Összenőttetek? - nézett rájuk Andy...
- Nem, csak unatkoztam... - védekezett Ash
- Csak vicceltem, de a védekező állásod még gyanúsabbá tesz... tudod Philip az öcsém... tudom, hogy bisex...
- Nemááár... - nyögte Ash... - ne basztass... - láthatóan zavarba jött...
Andy leállt, mikor rádöbbent, hogy mennyire rátapintott a lényegre...
- Ti... összejöttetek? - néztem Philipre...
- Hát... - a két perverz vigyorú srác, most zavartan néztek egymásra...
- Atyám, gratulálok... - öleltem át Ashleyt... aki erre láthatóan feloldódott...
- De érted, bármikor feladjuk ezt a kapcsolatot... - vigyorogtak össze
- Hééé én is itt vagyok...
- Hahh érted nem... - röhögött Ash...

Az este így aztán nem volt unalmas, mondhatni az egyik legmeglepőbb esték egyike...
Az ifjú pár haza indult, nekem pedig maradt a mosogatás...
Andy az ajtóban állt és bámult... mosolyogva. Állandóan ezt csinálta.
- Mit csinálsz? - néztem rá
- Csak gyönyörködöm benned...
Elvörösödtem...
- Engedek vizet... - mozdult meg végül...
- Az jó lesz... - néztem rá hálásan.

Mikor elkészültem a mosogatással, a semmiből előkerült, egy szál boxerben... felültetett a konyhapultra és lassú csókok közepette vetkőztetni kezdett.
- Alig vártam, hogy kettesben legyünk... - suttogtam az ajkaiba
- Hát én is... - közelebb húzott magához. Már alig volt rajtam pár ruhadarab, mikor a fenekem alá nyúlt, automatikusan a dereka köré csavartam a lábaimat... és már el is indult velem a fürdő felé, de az ajtóban megállt a falnak szorított és vadul csókolni kezdett... levegő után kapkodva egyre hevesebben csókoltuk egymást. A következő állomás a mosógép volt. A szélére ültetett és levette a melltartómat.
- Hmmm - halk morgás hagyta el a torkát. Lassan végigsimította a testemet a forró kezével... szinte perzselte a bőrömet az érintése.
Elváltak ajkaink és ő elindult a testemen lefelé... a nyakamon, a kulcscsontom mentén, lassan a melleimen hosszasan elidőzve apró csókokat lehelt mindenfelé... majd felemelkedve onnan mélyen a szemembe nézett...
- Nagyon kívánlak... - suttogta, miközben a szemei szikrákat szórtak felém... - az előtt soha nem láttam ilyen vágyat a szemében... elmosolyodtam...
- Még sosem láttalak ilyennek...
- Még soha nem akartalak ennyire... - harapott az alsó ajkába... újra közelebb hajolt... csókjai újra és újra végig szánkáztak a testemen... minden érzékem elszállt... az összes idegszálammal csak őt éreztem. Megszűnt minden körülöttünk...
Már nem volt rajtam ruha, a kádba ültetett, majd utánam mászva máris újra csókolt... ahogy lassan belém hatolt rögtön ívben megfeszült a hátam. Ütemes mozgása újra és újra gyönyörbe hajszolt, míg nem bírtam tovább... megremegett a testem, és folyni kezdett a könny a szememből. Majdnem elájultam... A karjaiban tartott... mikor megérezte, hogy a remegésem alábbhagyott lassan újra megcsókolt.

- Minden rendben? - kérdezte mosolyogva már az ágyon...
- Azt hiszem... elájultam? - emeltem rá fáradtan a tekintetemet...
- Hát nem nagyon voltál magadnál, nem tudtam, hogy ilyen jó vagyok... - vigyorgott önelégülten...
- Haha...
Mellém feküdt és magához szorított...
- Annyira jó, hogy vagy nekem... - suttogta...
- Szeretlek - motyogtam a mellkasába, de már aludtam is...